A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2006 és 2011 között végezte el a sárospataki külső vár területén lévő, I. Rákóczi György által alapított ágyúöntő műhely régészeti kutatását. Az 1631 és 1648 között működő műhelyről gazdag levéltári forrásanyag őrződött meg, melyet Détshy Mihály dolgozott fel egyik tanulmányában. A forrásokból ismerjük a fejedelem szolgálatába szegődött ágyúöntő mestereket, tájékozódhatunk a felhasznált anyagokról, a munkaszervezésről, valamint a műhelyben készült ágyúkról.



A 19. században a sárospataki külső vár területén a várkastély akkori birtokosai, a Bretzenheim-család tagjai angol tájképi parkot alakítottak ki. A park szintje alatt szerencsés módon, jól értelmezhető állapotban maradtak meg az egykori műhely romjai. Az épület föld alá került maradványait geofizikai mérésekkel lehetett lokalizálni, melyet 6 ásatási évadon át sikerült csaknem teljesen feltárni. A több helyiségből álló épületegyüttes déli oldalán került napvilágra a tüzelőtérből és olvasztótérből álló nagyméretű lángkemence, melyben a bronzágúk alapanyagául szolgáló réz és ón olvasztása történt. A kemence északi oldalán helyezkedett el az öntőakna: az ide beállított öntőformákba csapolták bele a megolvadt fémfürdőt. A műhely északi oldalán kerültek elő azok a helyiségek, ahol az előkészítő munkálatok zajlottak: az anyagok előkészítése, az öntőminták, valamint öntőformák előállítása. A feltárás során a műhely környezetében lévő feltöltési rétegekből tömegével kerültek elő az ágyúkészítés technológiájához köthető leletek: öntőminták és formák töredékei, öntőedények, bronzsalakok, különféle szerszámok, valamint néhány hibás ágyúcső töredéke is. A feltárt maradványok konzerválásra kerültek, s az ásatási terület fölé egy ideiglenes védőtető készült, mely megóvja a romokat az időjárás viszontagságaitól. A Múzeum rövid távú célja, hogy a feltárt ágyúöntő műhely egy állandó védőépület alatt megtekinthető legyen, s területén egy állandó kiállítás keretén belül a látogatók megismerkedhessenek a kora újkori bronzágyúk készítésével, valamint I. Rákóczi György tüzérségének történetével.

(magyarorszagi-varak.hu)